Üdvözöljük
Ostffyasszonyfán!

2015-11-22 12:49:00

 

 

 Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora volt, a Magyarország területén felépített ostffyasszonyfai fogolytábor.

 I.világháborús hadifogoly-temető

A fogolytáborban működése alatt szerb, olasz, orosz és román hadifoglyok tízezrei fordultak meg. A 40....50 000 hadifogoly befogadására alkalmas " barakk-város" mára nyomtalanul eltűnt, helyét erdő borítja. A tábor lakóinak, foglyainak emlékét a fogolytábor egykori temetője őrzi mementóként.
Az itt eltemetett több mint tízezer hadifogoly sírjai között minden évben halottak napján, ökumenikus gyászszertartáson és katonai tiszteletadással emlékeznek a háborúból soha haza nem tért, idegen földben nyugvó hősökre, a háború áldozataira.
A hadifogolytábor felépítése 1915 májusában kezdődött. A tábor felépítésére a hatóságilag lefoglalt 251 katasztrális holdon került sor. E területek nagy része Nagysimonyihoz, míg kisebbik része Kissitkéhez tartozott. Hivatalos elnevezését mégis a közeli ostffyasszonyfai vasútállomás után kapta, és ebből eredendően a hadtörténetben és az utókor emlékezetében is " Császári és királyi ostffyasszonyfai hadifogolytábor" néven maradt fenn.
Hazai iparosok és szerb, orosz hadifoglyok szorgalmas munkája nyomán néhány hónap alatt egész barakk-város nőtt ki a semmiből. A tábor átadását 1915 augusztus elejére tervezték. A pozsonyi katonai parancsnokság e hónapban kezdeményezte a m. kir. Államvasutak ostffyasszonyfai állomását a fogolytáborral összekötő, kézi üzemű, rendes nyomtávú vágány megépítését. Az engedélyt 1915. augusztus 19-én megkapták. Az állomás első vágányából kiágazó szárnyvasút a táboron belül négy irányba ágazott el.
A tábor víztornyát, mely az egészséges vízellátást biztosította, csak 1925-ben bontották le. Még ma is állnak egyes elemei annak a 3 700 méter hosszú csatornahálózatnak, mely a szennyvízet a Rába folyóba vezette. Kizárólag a tábor ellátására létesítettek egy villamos központot is.
A fogolytábort 14 km hosszú, cölöpök közé kifeszített drótháló kerítés vette körül. A kerítésen kívül egyforma távolságokban álló fa őrbódék mellett szuronyos, puskás őrszemek posztoltak. Hasonlóan a tábor területén belül emelt magas őrtornyok is a tábor biztonságos működését, őrzését szolgálák. A 40 .... 50 000 fogoly befogadására kialakított tábor területén szinte minden fából készült. A 197 barakképületet mérnökien megszerkesztett átlátható rendben, egyenes utak mentén helyezték el. Magasan a többi épület felett emelkedett az "F" betűvel jelzett tűzoltószertár. Állandó készenlétben álltak a lajtos fecskendőkkel felszerelt tűzoltókocsik.
Az épületcsoportokat, üzemeltető egységeket azonosító számokkal illetve betűkkel jelölték: B.Őrzászlóalj csoport, 1. Táborparancsnokság, 2.Zászlóalj-őrségparancsnokság, 3. Tiszti lakások, G.1-5. Hadifogolytábor, K. Betegosztály, T. Tiszti tábor, I. Fertőtlenítő csoport, VH. Építő udvar, VB. Pékség, WP.Élelmezés és raktár, BR: Kút,
A tiszti és legénységi táborban fennállásának négy éve alatt, több mint százezer hadifogoly fordult meg. Főbb nemzetiségi csoportok az alábbiak voltak: 55 000 orosz, 23 400 olasz, 42 000 román. Az olasz tiszti fogolytábor lakója volt két és fél éven keresztül Mario Jannelli a későbbi vasútügyi miniszter.

A fogolytábor hétköznapjai.
A foglyokat lehetőleg nemzetiség szerint csoportosítva, ezáltal egymástól kissé elszigetelve, egységesen 31,50 x 10 méteres lakóbarakkokbann helyezték el. A tábor létszámától függően 100-120 olykor 200 fogoly zsúfolódott össze az emeletes fa priccsekkel megtöltött szálláshelyen. Kevéske holmijukat a fekvőhely végénél, fejük felett elhelyezett kampókra akasztva tárolták. A természetes világítást és szellőzést az épületek oldalfalain körbefutó ablakok sora biztosította. A zord téli napokon a lakóbarakkokat alkalmanként fűtötték. Figyeltek az épületek higiéniájára, falait az ablakok magasságáig mésszel fertőtlenítették. A fertőző betegségek elszaporodása ellen hatásos volt a folyó melegvizes zuhanyzóval ellátott fürdőbarakk. A ruházat fertőtlenítését gőzfertőtlenítőkkel oldották meg. Az óvintézkedések ellenére a betegosztály barakkjait gyakran töltötték meg a betegek. A hiányos táplálkozás miatt legyengült szervezetek kevésbé voltak ellenállóak a betegségekkel szemben. A hadifoglyok gyógyítását a tábor szakképzett orvosai és a kioktatott hadifoglyokból álló személyzet végezte.
A fogolytábor nagyságából adódóan önellátásra rendelkezett be. A tábor parancsnoksága földterületeket bérelt. A bérelt területeken hadifoglyok dolgoztak, akik a végzett munkáért külön juttatásban részesültek. A megtermelt romlandó élelmiszert földbe mélyített tárolókba helyezték, de rendelkeztek gabonatárolóval és szárítóval is. A hússzükséglet egy részét a disznóhizlalda adta. A háromszori napi étkezést a tábor konyhájában és sütödéjében dolgozó hadifoglyok munkájával biztosították.
Szívesen dolgoztak a tábor foglyai a különböző műhelyekben is. Az asztalos és kovácsműhely munkásainak állandó elfoglaltságot adott az épülő tábor létesítményeinek a kialakítása, később a folyamatos javítási munkák. Ezeken kívül a tábor rendelkezett cipész, szabó és kosárfonó műhellyel is.

A hadifogolytáborban teljesített szolgálatot az I. világháborús tábori lelkész, Bánáthy Péter (1884–1961).
Bánáthy Péter a Temes megyei Billéden született (Eredetileg dr. Pallmann Péternek hívták, aki a vitézi cím megkapása után vette fel a Bánáthy nevet) református lelkész. Harctéri szolgálatát Galíciában, az orosz fronton, a 31. gyalogezredben kezdte meg. 1915-ben az olasz frontra került, majd sebesülése után 1916-ban a Monarchia 1915.augusztusában megnyitott legnagyobb hadifogolytáborába, a Vas megyei Ostffyasszonyfára rendelték lelkészi szolgálatra. A táborban fennállása alatt mintegy 100 ezer hadifogoly fordult meg. Az ő gyámolításuk, vigasztalásuk, lelki gondozásuk és a végtisztesség megadása rendkívüli feladatokat jelentett számára.
Sebesülése miatt végül 1917 őszén leszerelték, harctéri és tábori lelkészi szolgálatáért pedig megkapta a Bronz Katonai Érdemérmet (Signum Laudis) a Katonai Érdemkereszt szalagján, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét hadi ékítménnyel és kardokkal, valamint a II. o. Lelkészi Érdemkeresztet a Vitézségi Érem szalagján. Harctéren mutatott hősiességéért 1929-ben vitézzé avatták. Polgári lelkészi szolgálatát 1929-ig Gyulán teljesítette, majd Makóra, a belvárosi gyülekezethez hívták meg, 1951-ig szolgált a városban.

Hadifoglyok alkalmazása hadimunkásként.

A katonai behívások következtében megfogyatkozott férfi munkaerőt hadifoglyok alkalmazásával próbálták enyhíteni. A hadifogoly munkások igénylése kezdetben több lépcsős, szigorú elbírálás alapján történt. Későbbiek folyamán nem csak a kérelmezési eljárást egyszerűsítették, hanem a hadifogoly munkaerő jobb kihasználtsága érdekében a kiutalható foglyok létszámánál is rugalmasabbnak bizonyultak. Elsősorban a kis és középbirtokosok gondjain kívántak enyhíteni a községeknek (városoknak) rendelkezésre álló hadifoglyok kiutalásával.

Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor sajátosságai.
A fogolytáborok területén használatos táborpénzek kiadhatóságáról a hadviselő felek vöröskeresztes megbízottjai állapodtak meg 1915-ben. A Vas vármegye területén működő fogolytáborok közül az ostffyasszonyfai és a városszalónaki tábornak volt önálló pénzjegye. A táborpénzek bevezetése előtt a közforgalomban lévő pénzekkel fizették ki a fogoly tisztek és katonák illetményeit, a fogolymunkások bérét és egyéb járandóságait. A táborok belső biztonságának megerősítését szolgálta a táborpénzek bevezetése, mely kizárólag csak a pénzen feltüntetett tábor területén belül volt érvényes. Az ostffyasszonyfai táborpénz első sorozatát 1916 elején készítették a hadifogoly olasz tisztek számára.
A tábor 1916-tól saját levelezőlappal is rendelkezett, melyet a kantinban vásárolhattak meg a hadifoglyok.
A fogolytábor belső nyugalmát a rendszeres és értelmes elfoglaltság biztosította. Különösen a munka utáni szabad és pihenőnapok tartalmas eltöltése jelentett gondot, hiszen a tábor területét a hadifoglyok nem hagyhatták el. Az unalom és tétlenség csak fokozta a feszültséget. A csoportos éneklés felkínálta magát. A fogolytáborok legtöbbjéhez hasonlóan, az ostffyasszonyfai tábor is rendelkezett főként fúvósokból álló zenekarral. Színtársulatok szervezése és működtetése már nagyobb kreativitást igényelt. A színpad kialakítása, a jelmezek megtervezése nagy leleményességet kívánt. A kellő sikert hozó darabok megírása és betanítása igazi kihívás volt. Egy 1917. január 14-i keltezésű színházi programlap tanúsítja, hogy az ostffyasszonyfai orosz hadifoglyok egész estét betöltő előadással szórakoztatták társaikat.
A szabadidő közös eltöltése mellett a tábor lakói igényelték a csendes, visszavonult magányt, melyet emléktárgyak barkácsolásával színesítettek. A kedvtelésből készített tárgyakat egy idő után elajándékozták, majd a környék polgári lakosságával folytatott cserekereskedelem egyik eszközeként leginkább élelmiszer beszerzésre használták. Az ostffyasszonyfai tábor lakói által készített és fennmaradt emléktárgyak legtöbbje fából készült, melyek közül őriz néhányat a szombathelyi Savaria Múzeum.

A fogolytábor feloszlatása és utóélete.
Az 1918. március 5-én a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország aláírta a Breszt-Litovszk-i békét. Ezt követően a tábor orosz tisztjei, majd legénységi állománya is fokozatosan kedvezőbb helyzetbe kerültek a többi hadifogolyhoz képest. A hivatalos magyar-orosz hadifogolycsere beindulása után, a régi orosz birodalmi hadseregből való hadifoglyok hazaszállítása, augusztus második felétől öltött nagyobb méreteket. A román hadifoglyok hazaszállítása az 1918 májusában megkötött bukaresti békét követően került sor. Az ostffyasszonyfai tábort jelölték ki az olasz hadifoglyok egyik gyűjtőállomásává, ahova június elejéig 23 400 olasz hadifogoly érkezett. A folyamatos hazaszállítások következményeként egy hónap múlva már csak 7 000 volt a tábor létszáma. Szeptember elsején, mikor a hadügyminisztérium elrendelte a tábor feloszlatását, már csak 209 hadifogoly volt a táborban. A tábor kötelékébe tartozó orosz foglyokat a somorjai, a román és olasz foglyokat pedig a csóti fogolytáborba osztották be. Schön Árpád parancsnok október 27-én a fogolytábor teljes feloszlatásáról tett jelentést a hadügyminiszternek.
A kiürült objektum további hasznosítására több elképzelés született. A hadügyminiszter azonban saját hatáskörén belül kívánta megtartani és üzemeltetni a létesítményt. E törekvése eredménnyel járt, hiszen területén Mozgósítási Katonai Lőszertelepet alakítottak ki. A visszavonuló hadsereg ágyú és lőszeranyagából hatalmas készleteket halmoztak fel. A környékbeli gazdák félelme nem volt alaptalan, hiszen több esetben is komoly áldozatokkal és károkkal járó robbanás következett be. ( 1919. március 26-án, 1920. január 13-án, 1922. január 11-én )
Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor parancsnokságával kötött haszonbérleti szerződés kétszeri meghosszabbítása után, 1920 októberében Szögyény-Marich Ferencné a Földvár-pusztai bérleményi gazdaságot újra birtokba vehette. A többi rekvirált területet csak 1924-ben kapta vissza, a fogolytábor teljes felszámolása után. Az egykori tábor területét ma szántóföld és erdő borítja. Beton létesítményeinek egyes elemei fennmaradtak, melyek ma is láthatóak.

A fogolytábor temetője.
A tábor területéhez közel 6 000 négyszögöl területen alakították ki a temető helyét. Mai rendezett arculatát, emlékpark jellegét az 1930-as évek elején kapta, elsősorban Gerlits Elek dr. celldömölki járási főszolgabíró áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően. A temetőt egyszerű drótkerítés vette körül. A díszes vaskaputól máig fennmaradt egyenes út vezet a kis földhalmon álló központi obeliszkig.
Az elágazó kavicsos utak egyes nemzetek feliratos obeliszkekkel jelölt parcelláihoz vezetnek. A zöld pázsit és örökzöldek között, katonás rendben elhelyezett egyszerű, katonai jelvénnyel és azonosító számmal ellátott, nagyrészt Hudetz szombathelyi kőfaragó mester nevével jegyzett emlékkövek sorakoznak.

Az obeliszkek felirata alapján 5 601 hős - 718 olasz, 4337 román, 333 orosz, 13 szerb - nyugszik jeltelensírokban, illetve megközelítőleg 5 000 elhunytat helyeztek el tömegsírokban.

Az első és egyben legmeghatóbb gyászünnepséget 1931. november 2-án tar¬tották.
A „Kemenesalja” 1931. nov. 8.-i (45. szám) adott hírt arról, hogy „halottak napján bensőséges gyászünnepélyt rendezett Vasvármegye az ostffyasszonyfai hadifogolytábor temetőjében nyugvó halottaknak. Mivel az országok diplomatái már elígérkeztek az egyidőben tartott bécsi ünnepségre, ezért az ostffyasszonyfai megemlékezés szerényebb lett a tervezettnél. A nemzetek diplomatái közül csupán Románia volt képviselve N. Palangeanu ezredes, a román király tiszteletbeli hadsegéde által.
A gyászünnepség megrendezése és a temető feldíszítése és rendbehozása dr. Gerlits Elek járási főszolgabíránk érdeme.”

Ugyancsak a „Kemenesalja” hetilap 1932. november 6.-i száma „Hősök gyászünneppe az ostffyasszonyfai fogoly-temetőben” címmel számolt be a november 2.-án halottak napján megtartott ünnepségről.
„ Az ünnepségre több száz főnyi ünneplő közönség gyűlt össze, azon kívül megjelentek az idegen országok katonai attaséi, a vármegye és Celldömölk küldöttei is. … Dr. Gerlits Elek főszolgabíró tartotta meg nagyhatású beszédét.”
A megemlékezésen részt vett és koszorúzott  N. Palangeanu román katonai attasé, Oxilián olasz ezredes, valamint a vármegye nevében dr. Kiss Emil ny. főjegyző.
  (A megemlékezésen készült fénykép megtekinthető a fénykép galériában.)
A két világháború között a környékbeli települések rendezték a halottak napi megemlékezéseket. A hadifogoly-temetőben 1933-ban nem tartottak megemlékezést, mert 1934-re nagyszabásút terveztek, de sem 34-ben, sem 35-ben nem volt nemzetközi részvétel a halottaknapi megemlékezésen.

A második világháború után, hosszú évekig szándékos hallgatás övezte az egykori fogolytábort és temetőjét. Az elhanyagolt temetőt a Vas Megyei Temetkezési Vállalat mentette meg. 1986-tól gondozzák a sírokat, folyamatosan felújítják végzik a parkosítási munkákat. A folyamatos karbantartáshoz hozzájárult Vas Megye Tanácsa, illetve rendszerváltást követően Vas Megye Önkormányzata is. Ebben a munkában a kezdetektől fogva részt vesz Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata, majd 2004-től Nagysimonyi Község Önkormányzat valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum is.
A magyarországi Olasz Nagykövetség 1987-től nem csak az olasz sírok folyamatos gondozását támogatja anyagilag, de évről évre az olasz nemzet nevében helyezik el az emlékezés koszorúit honfitársaik sírjánál.

1989-óta minden évben halottak napi megemlékezéssel, 1994-től pedig tábori püspöki szentmisével és ökumenikus igeliturgiával kísért ünnepségen emlékeznek a fogolytábor egykori temetőjében nyugvó halottakra, a minden háborúk áldozataira és hőseire.

A katonai tiszteletadás mellett tartott emlékünnepségeken képviseltetik magukat a környező települések önkormányzatai, hagyományőrző és kulturális szerveződések s az emlékező utókor is.

Megható ünnepség tanúi lehettek 2005. május 12-én a hadifogolytábor építésének és indításának 90. évfordulójára emlékezők. A temetőben tartott ünnepi megemlékezésen dr. Szabó Tamás tábori püspök, dandártábornok mondott Püspöki Szentmisét. Az ökumenikus igeliturgiát követően dr. Holló József vezérőrnagy (ma már altábornagy) a HM HIM főigazgatója ünnepi beszédében kiemelte, az utókor mindenkori feladata, hogy "... megőrizzük az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőt és méltó állapotban tartásával lerójuk kegyeletünket hőseink előtt. Mint a háború borzalmaira, veszteségeire emlékezető momentumot őrizzük, emlékét ápoljuk lelkünkben. Személyes kötelességünk, hogy mindezt a jövő generációjának is bemutassuk. "

Az ostffyasszonyfai fogolytábor történetének első kutatója, dokumentálója, Ostffyasszonyfa volt pedagógusa (1949-1952 években) Laky Rezső, aki 1957-1975 közötti években a Celldömölki Járási Hivatal népművelési felügyelője. A Vasmegyei Népművelési Tanácsadó kiadásában kéziratként 1971-ben jelent meg „Ostffyasszonyfai fogolytábor története” c. honismereti munkája.

A temető látogatásának lehetősége.   The possibility of the visit of cemetery.
 

A hadifogoly-temető előzetes bejelentkezés alapján látogatható, kérésre kísérőt is biztosítunk.
Látogatást az alábbi elérhetőségeken kérjük jelezni   (Visit date requested) :
• Polgármesteri Hivatal
9512 Ostffyasszonyfa, Kosuth u. 40. Telefon: 06 95 394 001    e-mail: hivatal@ostffyasszonyfa.hu
• Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ - Általános Iskola
9512 Ostffyasszonyfa, Március 15-tér 1. Telefon: 06 95 394 008

Egyéb elérhető leírások: http://www.cellbibl.hu/index.php/kemenesaljai-digitalis-konyvtar/285-laky-rezso-ostffyasszonyfai-fogolytabor-tortenete
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/ostffyasszonyfa_elso_vilaghaboru_hadifogolytemeto

Az I. világháborús hadifogolytábor történetét bemutató állandó kiállítás.
Önkormányzatunk 2008 novemberében létre hozott egy állandó kiállítást, az I. világháborús hadifogolytábor történetének bemutatása céljából.
Kiállítás helyszíne: Ostffyasszonyfa, Kossuth u. 46. – Művelődési Ház –

A tárlat megvalósításával turisztikai látnivalóink is bővültek, hiszen a hadifogoly - temető bemutatása mellett a tablókon elhelyezett feliratok és fotók, valamint a tárlókban elhelyezett emléktárgyak segítségével felidézhetjük a táborélet napjait. A kiállítás látogatható a Művelődési Ház nyitvatartási idejében, illetve előre egyeztetett időpontban egyaránt.
A hadifogoly – temető, mint kegyeleti emlékhely és a kiállítás megtekintése 35 – 45 perc időtartamban jelent tartalmas programot az érdeklődők számára.

Látogatást az alábbi elérhetőségeken kérjük jelezni  (Visit date requested) :
• Polgármesteri Hivatal 9512 Ostffyasszonyfa, Kosuth u. 40.
          Telefon: 06 95 394 001,    
• Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ – Művelődési Ház 9512 Ostffyasszonyfa, Kossuth u. 46.
    Telefon: 06 95 394 198