Üdvözöljük
Ostffyasszonyfán!

Hadifogolytemető - Prisoner of war cemetery (World War I.)

2015-11-22 12:49:00

 Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora volt, a Magyarország területén felépített ostffyasszonyfai fogolytábor.

 I.világháborús hadifogolytemető

A fogolytáborban működése alatt szerb, olasz, orosz és román hadifoglyok tízezrei fordultak meg. A 40....50 000 hadifogoly befogadására alkalmas " barakk-város" mára nyomtalanul eltűnt, helyét erdő borítja. A tábor lakóinak, foglyainak emlékét a fogolytábor egykori temetője őrzi mementóként.
Az itt eltemetett több mint tízezer hadifogoly sírjai között minden évben halottak napján, ökumenikus gyászszertartáson és katonai tiszteletadással emlékeznek a háborúból soha haza nem tért, idegen földben nyugvó hősökre, a háború áldozataira.
A hadifogolytábor felépítése 1915 májusában kezdődött. A tábor felépítésére a hatóságilag lefoglalt 251 katasztrális holdon került sor. E területek nagy része Nagysimonyihoz, míg kisebbik része Kissitkéhez tartozott. Hivatalos elnevezését mégis a közeli ostffyasszonyfai vasútállomás után kapta, és ebből eredendően a hadtörténetben és az utókor emlékezetében is " Császári és királyi ostffyasszonyfai hadifogolytábor" néven maradt fenn.
Hazai iparosok és szerb, orosz hadifoglyok szorgalmas munkája nyomán néhány hónap alatt egész barakk-város nőtt ki a semmiből. A tábor átadását 1915 augusztus elejére tervezték. A pozsonyi katonai parancsnokság e hónapban kezdeményezte a m. kir. Államvasutak ostffyasszonyfai állomását a fogolytáborral összekötő, kézi üzemű, rendes nyomtávú vágány megépítését. Az engedélyt 1915. augusztus 19-én megkapták. Az állomás első vágányából kiágazó szárnyvasút a táboron belül négy irányba ágazott el.
A tábor víztornyát, mely az egészséges vízellátást biztosította, csak 1925-ben bontották le. Még ma is állnak egyes elemei annak a 3 700 méter hosszú csatornahálózatnak, mely a szennyvízet a Rába folyóba vezette. Kizárólag a tábor ellátására létesítettek egy villamos központot is.
A fogolytábort 14 km hosszú, cölöpök közé kifeszített drótháló kerítés vette körül. A kerítésen kívül egyforma távolságokban álló fa őrbódék mellett szuronyos, puskás őrszemek posztoltak. Hasonlóan a tábor területén belül emelt magas őrtornyok is a tábor biztonságos működését, őrzését szolgálák. A 40 .... 50 000 fogoly befogadására kialakított tábor területén szinte minden fából készült. A 197 barakképületet mérnökien megszerkesztett átlátható rendben, egyenes utak mentén helyezték el. Magasan a többi épület felett emelkedett az "F" betűvel jelzett tűzoltószertár. Állandó készenlétben álltak a lajtos fecskendőkkel felszerelt tűzoltókocsik.
Az épületcsoportokat, üzemeltető egységeket azonosító számokkal illetve betűkkel jelölték: B.Őrzászlóalj csoport, 1. Táborparancsnokság, 2.Zászlóalj-őrségparancsnokság, 3. Tiszti lakások, G.1-5. Hadifogolytábor, K. Betegosztály, T. Tiszti tábor, I. Fertőtlenítő csoport, VH. Építő udvar, VB. Pékség, WP.Élelmezés és raktár, BR: Kút,
A tiszti és legénységi táborban fennállásának négy éve alatt, több mint százezer hadifogoly fordult meg. Főbb nemzetiségi csoportok az alábbiak voltak: 55 000 orosz, 23 400 olasz, 42 000 román. Az olasz tiszti fogolytábor lakója volt két és fél éven keresztül Mario Jannelli a későbbi vasútügyi miniszter.

A fogolytábor hétköznapjai.
A foglyokat lehetőleg nemzetiség szerint csoportosítva, ezáltal egymástól kissé elszigetelve, egységesen 31,50 x 10 méteres lakóbarakkokbann helyezték el. A tábor létszámától függően 100-120 olykor 200 fogoly zsúfolódott össze az emeletes fa priccsekkel megtöltött szálláshelyen. Kevéske holmijukat a fekvőhely végénél, fejük felett elhelyezett kampókra akasztva tárolták. A természetes világítást és szellőzést az épületek oldalfalain körbefutó ablakok sora biztosította. A zord téli napokon a lakóbarakkokat alkalmanként fűtötték. Figyeltek az épületek higiéniájára, falait az ablakok magasságáig mésszel fertőtlenítették. A fertőző betegségek elszaporodása ellen hatásos volt a folyó melegvizes zuhanyzóval ellátott fürdőbarakk. A ruházat fertőtlenítését gőzfertőtlenítőkkel oldották meg. Az óvintézkedések ellenére a betegosztály barakkjait gyakran töltötték meg a betegek. A hiányos táplálkozás miatt legyengült szervezetek kevésbé voltak ellenállóak a betegségekkel szemben. A hadifoglyok gyógyítását a tábor szakképzett orvosai és a kioktatott hadifoglyokból álló személyzet végezte.
A fogolytábor nagyságából adódóan önellátásra rendelkezett be. A tábor parancsnoksága földterületeket bérelt. A bérelt területeken hadifoglyok dolgoztak, akik a végzett munkáért külön juttatásban részesültek. A megtermelt romlandó élelmiszert földbe mélyített tárolókba helyezték, de rendelkeztek gabonatárolóval és szárítóval is. A hússzükséglet egy részét a disznóhizlalda adta. A háromszori napi étkezést a tábor konyhájában és sütödéjében dolgozó hadifoglyok munkájával biztosították.
Szívesen dolgoztak a tábor foglyai a különböző műhelyekben is. Az asztalos és kovácsműhely munkásainak állandó elfoglaltságot adott az épülő tábor létesítményeinek a kialakítása, később a folyamatos javítási munkák. Ezeken kívül a tábor rendelkezett cipész, szabó és kosárfonó műhellyel is.


Hadifoglyok alkalmazása hadimunkásként.

A katonai behívások következtében megfogyatkozott férfi munkaerőt hadifoglyok alkalmazásával próbálták enyhíteni. A hadifogoly munkások igénylése kezdetben több lépcsős, szigorú elbírálás alapján történt. Későbbiek folyamán nem csak a kérelmezési eljárást egyszerűsítették, hanem a hadifogoly munkaerő jobb kihasználtsága érdekében a kiutalható foglyok létszámánál is rugalmasabbnak bizonyultak. Elsősorban a kis és középbirtokosok gondjain kívántak enyhíteni a községeknek (városoknak) rendelkezésre álló hadifoglyok kiutalásával.


Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor sajátosságai.
A fogolytáborok területén használatos táborpénzek kiadhatóságáról a hadviselő felek vöröskeresztes megbízottjai állapodtak meg 1915-ben. A Vas vármegye területén működő fogolytáborok közül az ostffyasszonyfai és a városszalónaki tábornak volt önálló pénzjegye. A táborpénzek bevezetése előtt a közforgalomban lévő pénzekkel fizették ki a fogoly tisztek és katonák illetményeit, a fogolymunkások bérét és egyéb járandóságait. A táborok belső biztonságának megerősítését szolgálta a táborpénzek bevezetése, mely kizárólag csak a pénzen feltüntetett tábor területén belül volt érvényes. Az ostffyasszonyfai táborpénz első sorozatát 1916 elején készítették a hadifogoly olasz tisztek számára.
A tábor 1916-tól saját levelezőlappal is rendelkezett, melyet a kantinban vásárolhattak meg a hadifoglyok.
A fogolytábor belső nyugalmát a rendszeres és értelmes elfoglaltság biztosította. Különösen a munka utáni szabad és pihenőnapok tartalmas eltöltése jelentett gondot, hiszen a tábor területét a hadifoglyok nem hagyhatták el. Az unalom és tétlenség csak fokozta a feszültséget. A csoportos éneklés felkínálta magát. A fogolytáborok legtöbbjéhez hasonlóan, az ostffyasszonyfai tábor is rendelkezett főként fúvósokból álló zenekarral. Színtársulatok szervezése és működtetése már nagyobb kreativitást igényelt. A színpad kialakítása, a jelmezek megtervezése nagy leleményességet kívánt. A kellő sikert hozó darabok megírása és betanítása igazi kihívás volt. Egy 1917. január 14-i keltezésű színházi programlap tanúsítja, hogy az ostffyasszonyfai orosz hadifoglyok egész estét betöltő előadással szórakoztatták társaikat.
A szabadidő közös eltöltése mellett a tábor lakói igényelték a csendes, visszavonult magányt, melyet emléktárgyak barkácsolásával színesítettek. A kedvtelésből készített tárgyakat egy idő után elajándékozták, majd a környék polgári lakosságával folytatott cserekereskedelem egyik eszközeként leginkább élelmiszer beszerzésre használták. Az ostffyasszonyfai tábor lakói által készített és fennmaradt emléktárgyak legtöbbje fából készült, melyek közül őriz néhányat a szombathelyi Savaria Múzeum.

A fogolytábor feloszlatása és utóélete.
Az 1918. március 5-én a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország aláírta a Breszt-Litovszk-i békét. Ezt követően a tábor orosz tisztjei, majd legénységi állománya is fokozatosan kedvezőbb helyzetbe kerültek a többi hadifogolyhoz képest. A hivatalos magyar-orosz hadifogolycsere beindulása után, a régi orosz birodalmi hadseregből való hadifoglyok hazaszállítása, augusztus második felétől öltött nagyobb méreteket. A román hadifoglyok hazaszállítása az 1918 májusában megkötött bukaresti békét követően került sor. Az ostffyasszonyfai tábort jelölték ki az olasz hadifoglyok egyik gyűjtőállomásává, ahova június elejéig 23 400 olasz hadifogoly érkezett. A folyamatos hazaszállítások következményeként egy hónap múlva már csak 7 000 volt a tábor létszáma. Szeptember elsején, mikor a hadügyminisztérium elrendelte a tábor feloszlatását, már csak 209 hadifogoly volt a táborban. A tábor kötelékébe tartozó orosz foglyokat a somorjai, a román és olasz foglyokat pedig a csóti fogolytáborba osztották be. Schön Árpád parancsnok október 27-én a fogolytábor teljes feloszlatásáról tett jelentést a hadügyminiszternek.
A kiürült objektum további hasznosítására több elképzelés született. A hadügyminiszter azonban saját hatáskörén belül kívánta megtartani és üzemeltetni a létesítményt. E törekvése eredménnyel járt, hiszen területén Mozgósítási Katonai Lőszertelepet alakítottak ki. A visszavonuló hadsereg ágyú és lőszeranyagából hatalmas készleteket halmoztak fel. A környékbeli gazdák félelme nem volt alaptalan, hiszen több esetben is komoly áldozatokkal és károkkal járó robbanás következett be. ( 1919. március 26-án, 1920. január 13-án, 1922. január 11-én )
Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor parancsnokságával kötött haszonbérleti szerződés kétszeri meghosszabbítása után, 1920 októberében Szögyény-Marich Ferencné a Földvár-pusztai bérleményi gazdaságot újra birtokba vehette. A többi rekvirált területet csak 1924-ben kapta vissza, a fogolytábor teljes felszámolása után. Az egykori tábor területét ma szántóföld és erdő borítja. Beton létesítményeinek egyes elemei fennmaradtak, melyek ma is láthatóak.


A fogolytábor temetője.
A tábor területéhez közel 6 000 négyszögöl területen alakították ki a temető helyét. Mai rendezett arculatát az 1930-as évek elején kapta, elsősorban Gerlits Elek dr. celldömölki járási főszolgabíró áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően. A temetőt egyszerű drótkerítés vette körül. A díszes vaskaputól máig fennmaradt egyenes út vezet a kis földhalmon álló központi obeliszkig.
Az elágazó kavicsos utak egyes nemzetek feliratos obeliszkekkel jelölt parcelláihoz vezetnek. A zöld pázsit és örökzöldek között, katonás rendben elhelyezett egyszerű, katonai jelvénnyel és azonosító számmal ellátott, nagyrészt Hudetz szombathelyi kőfaragó mester nevével jegyzett emlékkövek sorakoznak.


Az obeliszkek felirata alapján 5 601 hős - 718 olasz, 4337 román, 333 orosz, 13 szerb - nyugszik jeltelensírokban, illetve megközelítőleg 5 000 elhunytat helyeztek el tömegsírokban.


A két világháború között a környékbeli települések rendezték a halottak napi megemlékezéseket. A második világháború után, hosszú évekig szándékos hallgatás övezte az egykori fogolytábort és temetőjét. Az elhanyagolt temetőt a Vas Megyei Temetkezési Vállalat mentette meg. 1986-tól gondozzák a sírokat, folyamatosan felújítják végzik a parkosítási munkákat. A folyamatos karbantartáshoz hozzájárult Vas Megye Tanácsa, illetve rendszerváltást követően Vas Megye Önkormányzata is. Ebben a munkában a kezdetektől fogva részt vesz Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata, majd 2004-től Nagysimonyi Község Önkormányzat valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum is.
A magyarországi Olasz Nagykövetség 1987-től nem csak az olasz sírok folyamatos gondozását támogatja anyagilag, de évről évre az olasz nemzet nevében helyezik el az emlékezés koszorúit honfitársaik sírjánál.

1989-óta minden évben halottak napi megemlékezéssel, 1994-től pedig tábori püspöki szentmisével és ökumenikus igeliturgiával kísért ünnepségen emlékeznek a fogolytábor egykori temetőjében nyugvó halottakra, a minden háborúk áldozataira és hőseire.


A katonai tiszteletadás mellett tartott emlékünnepségeken képviseltetik magukat a környező települések önkormányzatai, hagyományőrző és kulturális szerveződések s az emlékező utókor is.

Megható ünnepség tanúi lehettek 2005. május 12-én a hadifogolytábor építésének és indításának 90. évfordulójára emlékezők. A temetőben tartott ünnepi megemlékezésen dr. Szabó Tamás tábori püspök, dandártábornok mondott Püspöki Szentmisét. Az ökumenikus igeliturgiát követően dr. Holló József vezérőrnagy (ma már altábornagy) a HM HIM főigazgatója ünnepi beszédében kiemelte, az utókor mindenkori feladata, hogy "... megőrizzük az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőt és méltó állapotban tartásával lerójuk kegyeletünket hőseink előtt. Mint a háború borzalmaira, veszteségeire emlékezető momentumot őrizzük, emlékét ápoljuk lelkünkben. Személyes kötelességünk, hogy mindezt a jövő generációjának is bemutassuk. "

A temető látogatásának lehetősége.   The possibility of the visit of cemetery.
 

A hadifogoly-temető előzetes bejelentkezés alapján látogatható, kérésre kísérőt is biztosítunk.
Látogatást az alábbi elérhetőségeken kérjük jelezni   (Visit date requested) :
• Polgármesteri Hivatal
9512 Ostffyasszonyfa, Kosuth u. 40. Telefon: 06 95 394 001    e-mail: ostffy@airplanet.hu
• Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ - Általános Iskola
9512 Ostffyasszonyfa, Március 15-tér 1. Telefon: 06 95 394 008

Egyéb elérhető leírások: http://www.cellbibl.hu/images/stories/digit/laky_rezso-offa_hadifogolytabor.pdf
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/ostffyasszonyfa_elso_vilaghaboru_hadifogolytemeto

Az I. világháborús hadifogolytábor történetét bemutató állandó kiállítás.
Önkormányzatunk 2008 novemberében létre hozott egy állandó kiállítást, az I. világháborús hadifogolytábor történetének bemutatása céljából.
Kiállítás helyszíne: Ostffyasszonyfa, Kossuth u. 46. – Művelődési Ház –

A tárlat megvalósításával turisztikai látnivalóink is bővültek, hiszen a hadifogoly - temető bemutatása mellett a tablókon elhelyezett feliratok és fotók, valamint a tárlókban elhelyezett emléktárgyak segítségével felidézhetjük a táborélet napjait. A kiállítás látogatható a Művelődési Ház nyitvatartási idejében, illetve előre egyeztetett időpontban egyaránt.
A hadifogoly – temető, mint kegyeleti emlékhely és a kiállítás megtekintése 35 – 45 perc időtartamban jelent tartalmas programot az érdeklődők számára.


Látogatást az alábbi elérhetőségeken kérjük jelezni  (Visit date requested) :
• Polgármesteri Hivatal 9512 Ostffyasszonyfa, Kosuth u. 40.
          Telefon: 06 95 394 001,    
• Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ – Művelődési Ház 9512 Ostffyasszonyfa, Kossuth u. 46.

    Telefon: 06 95 394 198

 

 


Galéria

Csatolt dokumentumok (1)

Friss hírek

Meghívó szüreti rendezvényre

Tovább

Szüreti felvonulás felhívás

Tovább

Települési Arculati Kézikönyv - Lakossági fórum

Tovább

55 éves osztálytalálkozó

Tovább

"Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése"

Tovább