Üdvözöljük
Ostffyasszonyfán!

Határtalanul Horvátországban

2026-05-21 11:31:00


HATÁRTALANUL HORVÁTORSZÁGBAN
Az Ostffyasszonyfai Petőfi Sándor Általános Iskola, a Rábapatyi Arany János Általános Iskola és a Kemenesmagasi Általános Iskola 34 tanulója és 4 pedagógusa 2026. április 21. és április 24. között a „Határtalanul!” pályázati program (HAT-KP-1-2025/1-000554) keretében Horvátországba látogattak. Az élményekben gazdag kirándulás célja az volt, hogy a diákok olyan nevezetes helyeket keressenek fel, amelyek korábban Magyarországhoz tartoztak, és ma is többségében magyarlakta területek, valamint személyes tapasztalatokat szerezzenek a külhoni magyarságról a nemzeti összetartozás jegyében.
Az élményekben gazdag 4 nap alatt az alábbi látnivalókat tekintettük meg:
1. nap: Látogatás a Zrínyiek és az Erdődy grófok birodalmában.
Nagy izgalommal vágtunk bele a négy napos kalandba, és néhány óra múlva megérkeztünk tanulmányi kirándulásunk első állomására.
Csáktornya: Sétát tettünk a Zrínyiek sasfészekben. A várban állították fel azt az obeliszket amely a vadász balesetben elhunyt Zrínyi Miklósnak állít emléket. A bejáratánál található „Zrínyi Péter búcsúja” emlékműnél felidéztük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett. Innen az őrtorony hídja fele a Subics féle emléktáblát láthattuk, innen elsétáltunk a Szent Jeromos szlavóniai származás szentünk szobrához, a Zrínyi fához, Zrínyi teljes alakos szobrához és a turulmadaras központi Zrínyi emlékoszlophoz.
Varasd mintegy 10 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkerestük az Erdődy-Zrínyi várkastélyt, és sétát tettünk Európa egyik legszebb, barokk paloták sorát felvonultató belvárosában. Itt találjuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is, amely Európa-rekorder abban a tekintetben, hogy az 1523-as átadása óta, több mint félezer éve látja el funkcióját.
Ezt követően autóbuszba ültünk, néhány óra múlva megpillantottuk a tengert és megérkeztünk első szállásunkra, ami Kraljevicában az Uvala Scott hotel volt.
2. nap: Fiume és Abbázia, a „Magyar Tengerpart”. A Kvarner-öböl magyar vonatkozásai.
Napi programunk első állomásaként Tersatto várába látogattunk, amely a környék legmagasabb pontja, így kiváló helyszín erődítmény számára, amelyet minden itt élő nép kihasznált. Legutoljára Laval Nugent von Westmeath gróf, ír származású császári és királyi tábornagy volt a tulajdonosa, aki számunkra az 1848/49-es forradalomból ismert. A Habsburgokat szolgálva rengeteg kincset gyűjtött össze a várban, amely így Horvátország első múzeuma lett. Az ő emlékét őrzik a félig kakast félig sárkányt formázó alakok is, amely a címerállata volt a Nuget családnak. Szintén a dombtetőn megtekintettük a Tersattoi Mária búcsújáró templomot, amelynek kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi.
Innen a városmagba a zarándokok lépcsőin, a tersattói lépcsőkön mentünk le, ahol megismerkedtünk Fiume történelmi belvárosával, a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. Megtekintettük a magyar időben épült a piacot, a színházat, és egyéb fontos épületeket: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza.
Felkerestük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross emléktáblát, illetve Jókai emlék tábláját, majd megnézzük az római időkből megmaradt “öreg kaput”. Megtekintettük Szent Víd, a város védőszentjének a templomát, ahol Feszty Árpád mennyegzőjét is tartották és amely a 100 kunáson is, mígnem be nem vezették az eurót. Ezután láthattuk a fiumei ferde tornyot is, valamint felkeressük a helyi Baross Gábor Magyar Kultúrkör Székházát.
Abbázia minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok története fűződik, itt kezdtük délutáni sétánkat, felidéztük néhány család történetét. Sétáltunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a szálloda falán.
A napot hajókirándulással zártuk az Adrián Krk-szigetről, Omisaljból indulva. A 90 perces hajózás során a következő látnivalókat tekintettük meg: a Krk-sziget hídja, Kraljevica városa, panorámás kilátás a Zrínyi-Frangepán kastélyra és az Omišalj-öbölre.
A színes programokat követően visszatértük szállásunkra Kraljevicába.

3. nap: Zágráb magyar vonatkozásai.
A harmadik napon néhány órás autóbuszos utazás után Horvátország fővárosába, Zágrábba érkeztünk.
Sétánkat itt a MÁV egykori főépítésze, Paffl Ferenc által tervezett központi vasútállomástól kezdtük.
Innen Tomiszlav király lovasszobra mellett elhaladva megtekintettük a magyar honfoglalás millenniuma alkalmából átadott pavilon épületet, majd a séta parkban haladva láthattuk közös történelmi nagyjainknak, Zrínyi Miklósnak és Jurisics Miklósnak, Kőszeg védőjének a mellszobrát.
Meglátogattuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástja található. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetés óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is.
A Káptalandombi városrészből átsétáltunk a Felsővárosba (Gradac), itt előbb a Jellasics-teret és a Jellasics lovas szobrot tekintettük meg a főtéren, majd a dombon fel sétálva az öreg kapun át a Szent Márk-térre értünk. Itt található a horvát Szábor, vagyis az országgyűlés, amely a Szent Márk templomra néz, amelyen Horvátország és Zágráb címerét Zsolnai cserépből rakták ki.
Ezt követően a felvonók menti lépcsőkön visszatértünk a sétáló utcára és a város magjába.
Néhány óra autóbuszozás után Vörösmartra, Juhász Sándor pincészetébe, és annak múzeumszerű udvarára látogattunk, ahol a szőlő feldolgozás folyamatát ismertük meg, és sok érdekes régiséget is láthattunk.
A programot követően megérkeztünk harmadik napi szállásunkra, Pélmonostorra, a Magyar Házba.
4. nap: Drávaszögben és Dél-Baranyában barangoltunk.
Kirándulásunk utolsó napján a Dráván átkelve érkeztünk meg Eszékre, ahol valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott.
Eszéken látogatást tettünk a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba, ahol megismerkedtünk a horvátországi magyarok oktatási és kulturális helyzetével.
Felkerestük a várban Eszék óvárosát és annak főterét, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintettük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. Innen a belváros felé indultunk, ám előbb megtekintettük a kultikus "A fityó elgázolja a tankot" szobor kompozíciónál. A főtéren megtekintettük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket.
Eszékről továbbindulva felkerestük a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkot. A helyi hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban a nemzeti parkot bemutató kiállítást tekintettük meg, majd a bürü hidakon (fapallókon) tettünk sétát a mocsaras terület felett.
Kirándulásunk utolsó állomásaként ellátogatunk a várdaróci tájházba, amely falu központjában található és ahol megismerhettük a baranyai magyarság hagyományait.
Ezt követően az élményekben gazdag programok után a hazautazás következett.
A fantasztikus négy nap összekovácsolta a három iskola diákjait és tanárait, mindannyian sok új információval, rengeteg élménnyel és a valódi összetartozás érzésével tértünk haza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Galéria

Friss hírek

Meghívó (Ostffy Lajos 150.)

Tovább

Székelykocsárdiak látogatása

Tovább

Ingatlanértékesítési hirdetmény

Tovább

Bursa Hungarics Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2027.

Tovább

Mézelő méhek nyúlós költésrothadása fertőző méhbetegség miatt községi (települési) zárlat elrendelése

Tovább