Üdvözöljük
Ostffyasszonyfán!

Térségi kapcsolatok

2015-11-12 14:22:00

Ostffyasszonyfa elhelyezkedése, térségi kapcsolatai

 Nyugat - dunántúli régió


Magyarországon 1998-ban fogadták el országgyűlési határozattal a 7 statisztikai-tervezési régiót.
A Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél-dunántúli régióval szomszédos.
A régió 11 183 km2 - es területével az ország területének a 12 % - án terül el, ennek 36% - át foglalja el Győr-Moson-Sopron megye, 30% - át Vas megye, 34% - át pedig Zala megye teszi ki.
A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. A régió területén számos országos védelem alatt álló természeti területegység található (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park). A természeti kincsek tekintetében a régió termál és gyógyvizekben bővelkedik leginkább, területileg szinte egyenletes megoszlásban.
A Nyugat-dunántúli régió gazdag természeti kincsekben, erőforrásokban, ezek megőrzése egyaránt környezeti és gazdasági érdek, kíméletes hasznosításuk a fenntartható fejlődés nagy lehetősége és feladata.
A régiót a jelentős ipari központok kialakulása ellenére komoly környezeti problémák nem veszélyeztetik. A rendszerváltást követően számos korszerűtlen, a környezetet jelentős mértékben károsító iparág (például: textilipar, gépipar) termelése megszűnt, csökkent, vagy alakult át. Ugyancsak csökkent, elsősorban az agrárolló szétnyílása miatt a mezőgazdasági termelésből eredő környezetterhelés mértéke. A természeti rendszereket ezért viszonylagos épség jellemzi. A magas biodiverzitás megőrzése mind környezeti, mind gazdasági (turizmus), mind társadalmi (életminőség) szempontból fontos.
Régió honlapja: www.westpa.hu

 

Vas megye


Vas megye az ország legnyugatibb megyéje. Ausztriával és Szlovéniával szomszédos, északról Győr-Moson-Sopron megye, keletről Veszprém megye, délről pedig Zala megye határolja. Területe 3 337 km2, ezzel az ország harmadik legkisebb megyéje. Lakóinak száma 266 000. A megye központja a 84 000 lélekszámú Szombathely. A népesség 57 százaléka a városokban él. Vas megye kifejezetten apró falvas település, a községek zömében (208 település) a népesség nem éri el az ezer főt, több mint száz faluban ötszáznál is kevesebben élnek. A lakoság 28 százaléka a kisközségekben él, e téren az országban csak Zala előzi meg.
A megye területe már a római császárság idején fontos volt, hiszen rajta keresztül haladt a borostyánút. A ma is jellemző aprófalvas szerkezet a középkorban alakult ki, amikor a népesség a tájat gazdagon szabdaló folyóvölgyekben telepedett le. A megye virágkorát az Anjou-ház idején élte, élvezve a mediterráneum kedvező hatását. Már akkor városi kiváltságok illették Kőszeget, Vasvárt, Szombathelyt és Sárvárt. Az ország más területeivel ellentétben, a török hódoltság időszakát is kedvezően átvészelte. A kiegyezést követően Vas megye újabb virágzásnak indult. Rohamléptekkel épült a megyét átszelő vasúthálózat. 1865-94 között több mint 640 km vaspálya készült el, amely összekötötte Béccsel, Grazzal és Győrrel. A közlekedési infrastruktúra gyarapodására jellemző, hogy a fővárost követően először Szombathelyen járt villamos, nem véletlenül nevezték a megyeszékhelyet a Nyugat királynőjének.
Az I. világháború, a trianoni békediktátum Vas megyére is tragikus következményekkel járt. Területének harmadát, 1 767 négyzetkilométert csatoltak Ausztriához, illetve a Szerb-Horváth-Szlovén királysághoz. Az évszázados gazdasági és szellemi kapcsolatok megszakítása a megye fejlődésének megtorpanásához vezett, mire ezt kiheverhette volna, a II. világháborúban találta magát az ország. A világégést követő szocialista diktatúrában a megye periférikus szerepe gyakoprlatilag nem változott. Jelntős területei a határzár miatt szinte megközelíthetetlenek voltak, s kimaradtak a főbb ipartelepítési hullámokból is.
Vas megyét Nyugatról az Alpok egyre laposodó hegyhátai szegélyezik. A magaslatok és az atlanti hatások együttes befolyása miatt ez az ország leghűvösebb, legcsapadékosabb tájegysége. A megye csapadékátlaga 600 - 700 mm/év. Területének fele síkság, a Kisalföldhöz tartozik. A talaj a Rába, Répce, Pinka és a Gyöngyös hordalékaiból jött létre. Másik altája a Kemeneshát, a pleisztocén időszakban némileg kiemlkedett és gazdagon barázdált hátsággá vált. A Marcal folyó völgyében található az úgynevezett Marcal - medence, valamint a Kemenesalja. Utóbbiból emelkednek ki a bazaltos, vulkáni tanúhegyek ( Sághegy - 291 m, sitkei Herceg-hegy 230 m, Kis - Somlyó 220 m ). Délnyugati területe a Zalai - dombság folytatása. Az Őrség, illetve a Vendvidék Magyarország egyik legérintetlenebb, festői vidéke, amely a már említett határzár miatt tudta megőrizni eredeti báját.
A megye honlapja: www.vasmegye.hu

 

Celldömölki kistérség


A celldömölki kistérség Vas megye legkeletibb részén helyezkedik el, 474 km2 területtel, ~ 26 000 fő lakosságszámával a megye harmadik legnagyobb kistérsége. Összesen 28 település, ebből egy város – Celldömölk – és 27 község alkotja.
A kistérség nagyobbik része a Marcal-medencében van, mely a Marcal völgysíkjára, és a lepusztult felszínű Kemenesaljára osztható, ez utóbbin található a Sághegy (291 m) és a Kis-Somlyó (230 m) bazaltvulkáni tanúhegyek. A kistérség északnyugati része a Kemenesháthoz tartozó Cser kistáj, amely döntően síksági formakincsű terület.
A kistérség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, amely csak éppen érinti a térséget északon. A terület fő folyója a Marcal a kistérség keleti határán. A Marcalba a Kemeneshátról több pici patak hozza a vizét, melyek esése kicsi. Felszínalatti vizekben való gazdagságát jelzi a két hévízzel üzemelő, Borgátán és Mesteriben működő fürdő, és a 2005-ben átadott, a 49 C –os celldömölki termálvíz hasznosítására épített, már működő ún. vulkánfürdő is.
A kistérség központjában, Celldömölkön vasúti csomóponti, kereskedelemi, igazgatási szerepéből adódóan a foglalkoztatásban az ipar és a tercier szektor a meghatározó ágazat. A szolgáltatás területén foglalkoztatottak aránya kiugróan magas értéket mutat, néhány Celldömölk közvetlen vonzáskörzetébe tartozó vasutas faluban, Bobán, Kemenesmihályfán, Merseváton. A mezőgazdaság részaránya csupán néhány községben (Borgáta, Csönge, Osttfyasszonyfa, Szergény) közelítette meg az egyharmadot.

A kistérségi mezőgazdaságot megalapozottá teszik a jó természeti adottságok. A kedvező talajadottságú Kemenesalját hagyományosan az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés jellemzi, míg a Kemeneshátra az extenzív gazdálkodás, az állattenyésztés jellemző. A térség erdősültsége összességében közepes mértékű, fatömeg és fahozam tekintetében a gyenge kategóriába tartozik.
Mezőgazdasági tevékenység gyanánt, de a turizmusra is tekintettel említést érdemel még a Ság-hegyen - a rómaiak óta - folyó szőlőművelés, miként a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található.
A gazdasági mutatókat illetően a kistérség szinte minden összehasonlításban a megyei és a régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A gazdasági aktivitás szintje jelentősen elmarad a megyei értékektől, ennek oka, hogy a helyi foglakoztatás jellemzően nagy­üzemekhez kötődik (MÁV, ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek), amelyek léte nem kényszerített új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret; valamint az elaprózott településszerkezet is ez irányba hat. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével a kistérség gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg számára a fejlődés dinamikáját.
A kistérségben a feldolgozóipar cégei (gépipar, elektronika, textilipar, vegyipar) együttesen jelentős erőt alkottak, különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltöttek be, de magas volt a mezőgazdaság reprezentáltsága is. Sajnos mára a textilipar és a mezőgazdaság a régebbi gazdasági erejének töredékére esett vissza.

A mező- és erdőgazdálkodási termékek feldolgozására a kistérségben a celldömölki malom, illetve két vágóhíd áll rendelkezésre. Az élelmiszeripari feldolgozáshoz szinte korlátlanul áll rendelkezésre alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés). Az erdőgazdálkodási termékek feldolgozása Celldömölkön, Jánosházán, illetve Kemenesmagasiban történik.
A térség gazdaságilag legerősebb pólusai Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza. Celldömölkön jelentős vasúti közlekedési csomópont, s ezzel összefüggésben maga a MÁV Rt és egy vasúti építő cég, a SWIETELSKY Kft. révén ez a gazdasági ág az egyik fő helyi munkáltató is, összesen mintegy ezer fővel. 1999 óta közel 30 hektáros területen ipari park található. A vasúthoz hasonló nagyságrendet képvisel a foglalkoztatásban az elektronikai alkatrészeket gyártó Cellcomp Kft, fontos szereplő a sütőipari gépgyártó Celba Kft, de jelentőségét mára elveszítette a városban a textilipar (Bako Trex, Fodat, Glovitalia). Jelentős még a nyomdaipar (Antók nyomda) és a WEWALKA osztrák tulajdonú cukrászüzem szerepe is.
A kistérség iparának és munkaerővonzásának másik centruma Jánosháza, mely a textilipari Eybl Kft, a bőripari Seton-Lindgens Kft, a galvanizálással foglakozó Galisz Kft, a faiparban érdekelt Rauch és Konnex. Kevés munkaerőt foglalkoztat a jelentősen automatizált, a település határában a Leier osztrák építőipari csoport új betonelemeket gyártó üzeme.

A két központi szerepet betöltő település mellett néhány község sajátos adottságát sikerrel ki tudja használni (Mesteri és Borgáta - termálfürdők, Ostffyasszonyfa - Pannónia Ring autóverseny-pálya, I. világháborús hadifogoly - temető, Petőfi emlékek, Csönge - "ipari park"- Binder lakatosüzem, Egyházashetye - Berzsenyi-örökség és helyi közösségi aktivitás).
A gazdasági potenciállal bíró települések határában zöldmezős beruházások fogadására alkalmas önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok elsősorban a jó közlekedési infrastruktúrával bíró települések (Pl.: Jánosháza, Karakó) esetében jelenthetnek valódi kitörési lehetőséget.
A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami érvényes a piaci (pl.: kereskedelem) és az intézményi szolgáltatásokra is, ennek oka elsősorban az alacsony népességszámra, és a közeli centrumok vonzó hatására vezethető vissza. A kereskedelem, ellátás, oktatás területén jelentős Sárvár, Pápa és Szombathely vonzása.

Tizenöt településen nincsen sem óvoda, sem iskola, két községben csak óvoda, egy helyen óvoda és alsótagozatos osztály működik, s csupán öt település Boba, Celldömölk, Jánosháza, Kemenesmagasi és Ostffyasszonyfa tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. A kistérség két középiskolája (a gimnázium, illetve a műszaki szakközép- és szakiskola) Celldömölkön működik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal.

A kistérség közúti közlekedési helyzete összességében kedvezőtlen. Bár Jánosháza határában halad az E66 nemzetközi főút, a magyar 8-as főút, s négy települést érint a jelentős forgalmú 84-es főút, továbbá a két főút körforgalmú kereszteződése is Jánosháza határában van, azonban a kistérség belső területit, és központját főutak nem érintik, azok a nemzetközi és átmenő forgalom számára feltáratlanok.
A közúttal szemben a vasúti elérhetőség kedvező, Celldömölk vasúti csomópont, ahol villamosított fővonalból (Szombathely-Székesfehérvár-Budapest) ágazik ki a Pápa-Győr felé vezető vonal. Kisebb vasúti csomópontnak minősül Boba, ahol elágazás van Tapolca - Zalaegerszeg felé.

A kistérség népességének 43 - %-a falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, döntően aprófalvak. A területen 17 törpefalu, azaz 500 fő alatti község van, csak Jánosháza lélekszáma haladta meg az ezret (2 718 fő).



A térségi központ és Ostffyasszonyfa megközelíthetősége


Közúton Ausztria felöl:
- Wien (A3) - Kópháza határátkelőhely (84) - Sárvár - Ostffyasszonyfa - Celldömölk
- Graz - Heiligenkreuz (65) - Rábafüzes határátkelőhely (8) - Körmend - Vasvár - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa

Közúton Szlovénia felől:
- Lendva - Rédics határátkelőhely - Lenti (75) - Zalaegerszeg (74) - Vasvár (8) - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa

Közúton Horváthország felől:
- Hodos - Letenye határátkelőhely (7) - Nagykanizsa (7) - Zalaegerszeg (74) - Vasvár (8) - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa

Közúton Budapest felől:
- Budapest - Székesfehérvár (M 7) - Veszprém (8) - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa
- Budapest - Győr (M 1) - Pápa (83) - Ostffyasszonyfa - Celldömölk
- Budapest - Győr (M 1) - Répcelak - Ostffyasszonyfa - Celldömölk

Megközelítés vonattal:
Belföldi járatok - Menetrend: MÁV

Megközelítés autóbusszal:
Belföldi járatok - Menetrend: Vasi volán


Friss hírek

Trianoni megemlékezés

Tovább

Óvodai rendkívüli szünet hatályon kívül helyezéséről szóló polgármesteri határozat

Tovább

Polgármesteri határozat játszótér és Czencz park használatáról

Tovább

Polgármesteri határozat sportpálya használatáról

Tovább

Celldömölk fogászati alapellátás sürgősségi rendelése

Tovább