Üdvözöljük
Ostffyasszonyfán!

Térségi kapcsolatok

2015-11-12 14:22:00

Ostffyasszonyfa elhelyezkedése, térségi kapcsolatai

 Nyugat - dunántúli régió


Magyarországon 1998-ban fogadták el országgyűlési határozattal a 7 statisztikai-tervezési régiót.
A Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél-dunántúli régióval szomszédos.
A régió 11 183 km2 - es területével az ország területének a 12 % - án terül el, ennek 36% - át foglalja el Győr-Moson-Sopron megye, 30% - át Vas megye, 34% - át pedig Zala megye teszi ki.
A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. A régió területén számos országos védelem alatt álló természeti területegység található (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park). A természeti kincsek tekintetében a régió termál és gyógyvizekben bővelkedik leginkább, területileg szinte egyenletes megoszlásban.
A Nyugat-dunántúli régió gazdag természeti kincsekben, erőforrásokban, ezek megőrzése egyaránt környezeti és gazdasági érdek, kíméletes hasznosításuk a fenntartható fejlődés nagy lehetősége és feladata.
A régiót a jelentős ipari központok kialakulása ellenére komoly környezeti problémák nem veszélyeztetik. A rendszerváltást követően számos korszerűtlen, a környezetet jelentős mértékben károsító iparág (például: textilipar, gépipar) termelése megszűnt, csökkent, vagy alakult át. Ugyancsak csökkent, elsősorban az agrárolló szétnyílása miatt a mezőgazdasági termelésből eredő környezetterhelés mértéke. A természeti rendszereket ezért viszonylagos épség jellemzi. A magas biodiverzitás megőrzése mind környezeti, mind gazdasági (turizmus), mind társadalmi (életminőség) szempontból fontos.
Régió honlapja: www.westpa.hu

 

Vas megye


Vas megye az ország legnyugatibb megyéje. Ausztriával és Szlovéniával szomszédos, északról Győr-Moson-Sopron megye, keletről Veszprém megye, délről pedig Zala megye határolja. Területe 3 337 km2, ezzel az ország harmadik legkisebb megyéje. Lakóinak száma 266 000. A megye központja a 84 000 lélekszámú Szombathely. A népesség 57 százaléka a városokban él. Vas megye kifejezetten apró falvas település, a községek zömében (208 település) a népesség nem éri el az ezer főt, több mint száz faluban ötszáznál is kevesebben élnek. A lakoság 28 százaléka a kisközségekben él, e téren az országban csak Zala előzi meg.
A megye területe már a római császárság idején fontos volt, hiszen rajta keresztül haladt a borostyánút. A ma is jellemző aprófalvas szerkezet a középkorban alakult ki, amikor a népesség a tájat gazdagon szabdaló folyóvölgyekben telepedett le. A megye virágkorát az Anjou-ház idején élte, élvezve a mediterráneum kedvező hatását. Már akkor városi kiváltságok illették Kőszeget, Vasvárt, Szombathelyt és Sárvárt. Az ország más területeivel ellentétben, a török hódoltság időszakát is kedvezően átvészelte. A kiegyezést követően Vas megye újabb virágzásnak indult. Rohamléptekkel épült a megyét átszelő vasúthálózat. 1865-94 között több mint 640 km vaspálya készült el, amely összekötötte Béccsel, Grazzal és Győrrel. A közlekedési infrastruktúra gyarapodására jellemző, hogy a fővárost követően először Szombathelyen járt villamos, nem véletlenül nevezték a megyeszékhelyet a Nyugat királynőjének.
Az I. világháború, a trianoni békediktátum Vas megyére is tragikus következményekkel járt. Területének harmadát, 1 767 négyzetkilométert csatoltak Ausztriához, illetve a Szerb-Horváth-Szlovén királysághoz. Az évszázados gazdasági és szellemi kapcsolatok megszakítása a megye fejlődésének megtorpanásához vezett, mire ezt kiheverhette volna, a II. világháborúban találta magát az ország. A világégést követő szocialista diktatúrában a megye periférikus szerepe gyakoprlatilag nem változott. Jelntős területei a határzár miatt szinte megközelíthetetlenek voltak, s kimaradtak a főbb ipartelepítési hullámokból is.
Vas megyét Nyugatról az Alpok egyre laposodó hegyhátai szegélyezik. A magaslatok és az atlanti hatások együttes befolyása miatt ez az ország leghűvösebb, legcsapadékosabb tájegysége. A megye csapadékátlaga 600 - 700 mm/év. Területének fele síkság, a Kisalföldhöz tartozik. A talaj a Rába, Répce, Pinka és a Gyöngyös hordalékaiból jött létre. Másik altája a Kemeneshát, a pleisztocén időszakban némileg kiemlkedett és gazdagon barázdált hátsággá vált. A Marcal folyó völgyében található az úgynevezett Marcal - medence, valamint a Kemenesalja. Utóbbiból emelkednek ki a bazaltos, vulkáni tanúhegyek ( Sághegy - 291 m, sitkei Herceg-hegy 230 m, Kis - Somlyó 220 m ). Délnyugati területe a Zalai - dombság folytatása. Az Őrség, illetve a Vendvidék Magyarország egyik legérintetlenebb, festői vidéke, amely a már említett határzár miatt tudta megőrizni eredeti báját.
A megye honlapja: www.vasmegye.hu

 

Celldömölki kistérség


A celldömölki kistérség Vas megye legkeletibb részén helyezkedik el, 474 km2 területtel, ~ 26 000 fő lakosságszámával a megye harmadik legnagyobb kistérsége. Összesen 28 település, ebből egy város – Celldömölk – és 27 község alkotja.
A kistérség nagyobbik része a Marcal-medencében van, mely a Marcal völgysíkjára, és a lepusztult felszínű Kemenesaljára osztható, ez utóbbin található a Sághegy (291 m) és a Kis-Somlyó (230 m) bazaltvulkáni tanúhegyek. A kistérség északnyugati része a Kemenesháthoz tartozó Cser kistáj, amely döntően síksági formakincsű terület.
A kistérség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, amely csak éppen érinti a térséget északon. A terület fő folyója a Marcal a kistérség keleti határán. A Marcalba a Kemeneshátról több pici patak hozza a vizét, melyek esése kicsi. Felszínalatti vizekben való gazdagságát jelzi a két hévízzel üzemelő, Borgátán és Mesteriben működő fürdő, és a 2005-ben átadott, a 49 C –os celldömölki termálvíz hasznosítására épített, már működő ún. vulkánfürdő is.
A kistérség központjában, Celldömölkön vasúti csomóponti, kereskedelemi, igazgatási szerepéből adódóan a foglalkoztatásban az ipar és a tercier szektor a meghatározó ágazat. A szolgáltatás területén foglalkoztatottak aránya kiugróan magas értéket mutat, néhány Celldömölk közvetlen vonzáskörzetébe tartozó vasutas faluban, Bobán, Kemenesmihályfán, Merseváton. A mezőgazdaság részaránya csupán néhány községben (Borgáta, Csönge, Osttfyasszonyfa, Szergény) közelítette meg az egyharmadot.

A kistérségi mezőgazdaságot megalapozottá teszik a jó természeti adottságok. A kedvező talajadottságú Kemenesalját hagyományosan az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés jellemzi, míg a Kemeneshátra az extenzív gazdálkodás, az állattenyésztés jellemző. A térség erdősültsége összességében közepes mértékű, fatömeg és fahozam tekintetében a gyenge kategóriába tartozik.
Mezőgazdasági tevékenység gyanánt, de a turizmusra is tekintettel említést érdemel még a Ság-hegyen - a rómaiak óta - folyó szőlőművelés, miként a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található.
A gazdasági mutatókat illetően a kistérség szinte minden összehasonlításban a megyei és a régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A gazdasági aktivitás szintje jelentősen elmarad a megyei értékektől, ennek oka, hogy a helyi foglakoztatás jellemzően nagy­üzemekhez kötődik (MÁV, ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek), amelyek léte nem kényszerített új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret; valamint az elaprózott településszerkezet is ez irányba hat. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével a kistérség gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg számára a fejlődés dinamikáját.
A kistérségben a feldolgozóipar cégei (gépipar, elektronika, textilipar, vegyipar) együttesen jelentős erőt alkottak, különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltöttek be, de magas volt a mezőgazdaság reprezentáltsága is. Sajnos mára a textilipar és a mezőgazdaság a régebbi gazdasági erejének töredékére esett vissza.

A mező- és erdőgazdálkodási termékek feldolgozására a kistérségben a celldömölki malom, illetve két vágóhíd áll rendelkezésre. Az élelmiszeripari feldolgozáshoz szinte korlátlanul áll rendelkezésre alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés). Az erdőgazdálkodási termékek feldolgozása Celldömölkön, Jánosházán, illetve Kemenesmagasiban történik.
A térség gazdaságilag legerősebb pólusai Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza. Celldömölkön jelentős vasúti közlekedési csomópont, s ezzel összefüggésben maga a MÁV Rt és egy vasúti építő cég, a SWIETELSKY Kft. révén ez a gazdasági ág az egyik fő helyi munkáltató is, összesen mintegy ezer fővel. 1999 óta közel 30 hektáros területen ipari park található. A vasúthoz hasonló nagyságrendet képvisel a foglalkoztatásban az elektronikai alkatrészeket gyártó Cellcomp Kft, fontos szereplő a sütőipari gépgyártó Celba Kft, de jelentőségét mára elveszítette a városban a textilipar (Bako Trex, Fodat, Glovitalia). Jelentős még a nyomdaipar (Antók nyomda) és a WEWALKA osztrák tulajdonú cukrászüzem szerepe is.
A kistérség iparának és munkaerővonzásának másik centruma Jánosháza, mely a textilipari Eybl Kft, a bőripari Seton-Lindgens Kft, a galvanizálással foglakozó Galisz Kft, a faiparban érdekelt Rauch és Konnex. Kevés munkaerőt foglalkoztat a jelentősen automatizált, a település határában a Leier osztrák építőipari csoport új betonelemeket gyártó üzeme.

A két központi szerepet betöltő település mellett néhány község sajátos adottságát sikerrel ki tudja használni (Mesteri és Borgáta - termálfürdők, Ostffyasszonyfa - Pannónia Ring autóverseny-pálya, I. világháborús hadifogoly - temető, Petőfi emlékek, Csönge - "ipari park"- Binder lakatosüzem, Egyházashetye - Berzsenyi-örökség és helyi közösségi aktivitás).
A gazdasági potenciállal bíró települések határában zöldmezős beruházások fogadására alkalmas önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok elsősorban a jó közlekedési infrastruktúrával bíró települések (Pl.: Jánosháza, Karakó) esetében jelenthetnek valódi kitörési lehetőséget.
A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami érvényes a piaci (pl.: kereskedelem) és az intézményi szolgáltatásokra is, ennek oka elsősorban az alacsony népességszámra, és a közeli centrumok vonzó hatására vezethető vissza. A kereskedelem, ellátás, oktatás területén jelentős Sárvár, Pápa és Szombathely vonzása.

Tizenöt településen nincsen sem óvoda, sem iskola, két községben csak óvoda, egy helyen óvoda és alsótagozatos osztály működik, s csupán öt település Boba, Celldömölk, Jánosháza, Kemenesmagasi és Ostffyasszonyfa tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. A kistérség két középiskolája (a gimnázium, illetve a műszaki szakközép- és szakiskola) Celldömölkön működik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal.

A kistérség közúti közlekedési helyzete összességében kedvezőtlen. Bár Jánosháza határában halad az E66 nemzetközi főút, a magyar 8-as főút, s négy települést érint a jelentős forgalmú 84-es főút, továbbá a két főút körforgalmú kereszteződése is Jánosháza határában van, azonban a kistérség belső területit, és központját főutak nem érintik, azok a nemzetközi és átmenő forgalom számára feltáratlanok.
A közúttal szemben a vasúti elérhetőség kedvező, Celldömölk vasúti csomópont, ahol villamosított fővonalból (Szombathely-Székesfehérvár-Budapest) ágazik ki a Pápa-Győr felé vezető vonal. Kisebb vasúti csomópontnak minősül Boba, ahol elágazás van Tapolca - Zalaegerszeg felé.

A kistérség népességének 43 - %-a falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, döntően aprófalvak. A területen 17 törpefalu, azaz 500 fő alatti község van, csak Jánosháza lélekszáma haladta meg az ezret (2 718 fő).



A térségi központ és Ostffyasszonyfa megközelíthetősége


Közúton Ausztria felöl:
- Wien (A3) - Kópháza határátkelőhely (84) - Sárvár - Ostffyasszonyfa - Celldömölk
- Graz - Heiligenkreuz (65) - Rábafüzes határátkelőhely (8) - Körmend - Vasvár - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa

Közúton Szlovénia felől:
- Lendva - Rédics határátkelőhely - Lenti (75) - Zalaegerszeg (74) - Vasvár (8) - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa

Közúton Horváthország felől:
- Hodos - Letenye határátkelőhely (7) - Nagykanizsa (7) - Zalaegerszeg (74) - Vasvár (8) - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa

Közúton Budapest felől:
- Budapest - Székesfehérvár (M 7) - Veszprém (8) - Jánosháza - Celldömölk - Ostffyasszonyfa
- Budapest - Győr (M 1) - Pápa (83) - Ostffyasszonyfa - Celldömölk
- Budapest - Győr (M 1) - Répcelak - Ostffyasszonyfa - Celldömölk

Megközelítés vonattal:
Belföldi járatok - Menetrend: MÁV

Megközelítés autóbusszal:
Belföldi járatok - Menetrend: Vasi volán


Friss hírek

Meghívó szüreti rendezvényre

Tovább

Szüreti felvonulás felhívás

Tovább

Települési Arculati Kézikönyv - Lakossági fórum

Tovább

55 éves osztálytalálkozó

Tovább

"Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése"

Tovább